Hu

Did you know?

A large part of the Buda Castle burnt down during World War II. The building, which was in ruins, was later converted to be used as a museum. The Hungarian National Gallery moved here in the 1970s and the first exhibition opened in 1975. The interiors of the Gallery’s building have preserved the architectural design of the 1970s, which at the time was regarded as being at the forefront of modernity. The windows, doors, door handles, tiles and lights almost impeccably evoke the representative state architecture of a bygone era. Thus, the Gallery is not only a museum but the near past living on.

Take the experience home!

#nemzetigaleria

  • Kezdd nálunk a hétvégét!

Hosszított péntek esti nyitvatartás
 
2020. október 30. 14:00-20:00

A programokért kattintsatok a bio-ban lévő linkre! 🔗

#hosszitottnyitvatartas #nemzetigaleria #seanscullypassenger
  • Scully 1969-ben Marokkóba utazott, ahol rendkívül mély benyomást tettek rá a csíkozott textíliák repetitív struktúrái, a felületeket beborító sávos ornamentika ritmusa és zeneisége. Az Európán kívüli kultúrákból származó vizuális elemek és zenei motívumok mellett szintén napjainkig meghatározók Scully művészetében az irodalmi referenciák, különös tekintettel olyan szerzőkre, mint Samuel Beckett és James Joyce. Az Arábia című festményen visszaköszön a marokkói textíliák csíkozásának zenei ritmikája, ám a motívum James Joyce-nak a festménnyel azonos című novellájára is visszavezethető. Az írásban egy dublini fiú egy enigmatikus „arábiai” bazárról álmodozik, ahonnan ajándékot ígért szerelmének. Scully 1981-ben alkotta meg ezt a festményt – abban az évben, amikor alapjaiban gondolta újra saját geometrikus művészetét: az absztrakció tisztaságát elbizonytalanítva hozta vissza a figurális képzettársításokat és a kultúrtörténeti referenciákat festészetébe.

Fehér Dávid

🖼: Sean Scully: Arábia, 1981

#seanscullypassenger #seanscully #araby #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • ⁣A Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás az életmű összes meghatározó periódusát áttekinti, az 1960-as évek korai figurális kísérleteitől kezdve az 1970-es évek minimalista formanyelvén, az 1980-as évek expresszív sávokból építkező, plasztikai értékű alkotásain át az ablak- és falmotívumokkal asszociálható műcsoportokig, illetve egészen a közelmúlt sokakat meglepő figurális fordulatáig. ⠀
A mintegy száztíz Scully-művet bemutató kiállításon a monumentális festmények mellett szerepelnek papírmunkák, illetve megjelenik egy-egy plasztika és fotómű is. A művészettörténeti múlttal folytatott párbeszéd kulcsfontosságú az életmű értelmezése szempontjából. Külön szekciók foglalkoznak a művész olyan meghatározó alkotókra vonatkozó reflexióival, mint Vincent van Gogh és Pierre Bonnard. Sean Scully egyfajta érzelmi geometriát alakított ki az évek során, amelyet az ösztönösség és az intellektuális reflexió dinamikája jellemez. A kiállítás azt vizsgálja, hogy Scully miképpen értelmezi újra az absztrakció hagyományait és tágítja ki a fogalmát: művészetének perspektívájából szemlélve a festészet történetére és a – Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található – klasszikus alkotásokra is másképp tekinthetünk.⠀
⠀
A kiállítás kurátora: Fehér Dávid⠀
⠀
🖼: Sean Scully: Oisín tengerzöld, 2016⠀
⠀
⠀
#seanscullypassenger #exhibition #seanscully #oisínseagreen #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • ⁣Napi egy alma az orvost távol tartja… Karcsay Lajos „Almaszüret” című művén a gazda és egy női segítő, talán a gazda lánya vagy felesége rendezgetik a begyűjtött termést az ablakon át a pincébe beszűrődő őszi napsütés fényében. A tömör formákat a hátulról beeső lágy fényözön segítségével tette könnyedebbé a festő. Ámulatba ejtő a művön uralkodó bensőségesség: a természet ajándékát gyűjtögető pár a népi tisztaság finom példája, a fárasztó fizikai munka felmagasztalása. Ugyanakkor meghökkentő az almák geometriai szigora: Karcsay Lajos egy egészen új szemlélet, új előadásmód és új érzés képviselőjeként lépett fel az 1880-as évek közepén a művészet porondjára. A közvetlen szemléletmód és a tiszta naturalizmus kínálta szabadság festészetének igazi értékei. Ahogyan az „Almaszüret” című képen a gazdasszony lefelé tekintő szemmel vizsgálja a piros gyümölcsöt, a jelenet főszereplőivé sokkal inkább a fényben fürdő koloritban gazdag almák válnak és a napfény, semmint a nehéz kosarat emelő férfi és a gyümölcsöt rendezgető nő.⠀
Karcsay művészetét fiatalkorában nagy remények övezték, az „Almaszüret” megfestésekor mindösszesen huszonhat éves volt. A festő sok dicséretet kapott mind az „Almaszüret”-ért, mind „Boszorkánykonyha” című művéért; ahogy a Fővárosi Lapok fogalmazott 1890-ben: „Karcsay Lajos igen szép tehetségű fiatal festő”. Utóbbi alkotását Ferenc József is megtekintette élőben és nem győzte dicsérni. Nem csoda hát, hogy a pozitív kritikákon felbuzdulva a müncheni tanultságú művész felajánlotta festményét a Nemzeti Múzeumnak ajándékba, amit azonban helyhiányra hivatkozva sajnos visszautasítottak. A festő végül csalódottságában szakított két évtizednyi elkötelezettség után a festészettel, s visszavonult Sopron megyei, nagygeresdi kúriájába és birtokára, hogy minden gondját saját gazdálkodására fordítsa – édesanyja legnagyobb örömére. Végül több évtizedes hallgatás után csak 1926-ban szerepelt újra műveivel a Műcsarnok egy zsáner- és tájképkiállításán.⠀
⠀
Bán Blanka⠀
⠀
🖼: Karcsay Lajos: Almaszüret, 1886
  • ⁣Szőnyi István „Esernyők” című alkotása bizonyosan mindannyiunk számára ismert emléke(ke)t juttat eszünkbe. Az év utolsó harmadában egyre többször siratják a szomorú felhők a nyarat – ahogy Aranyosi Ervin fogalmaz, „az ősz az ecsetét esővízbe mártja”. Egyre gyakrabban szürkül be az ég – jobb esetben csak egy könnyű zápor erejéig, rosszabban bőrig áztatva a mindig siető városi embert…⠀
Az 1930-as években a Gresham kávéházi asztala körül alakuló művésztársaság magját Szőnyi István mellett Bernáth Aurél, Berény Róbert, Egry József, illetve Pátzay Pál szobrászművész alkották. Szőnyi alkotásain a 30-as évektől vált uralkodóvá a tojástempera használata, aminek köszönhetően színei világosabbak, fátyolosabbak, matt felületűek lettek, festészetének központi problémájává pedig a figurális csoportkompozíciók váltak. Az „Esernyők” című képen teljes a harmónia: egyszerre van jelen az oldott festőiség, a hangulat tökéletes megragadása és a rafinált szerkesztés. A rendkívül izgalmas és meglepő kompozíciójú festmény kitüntetett helyet foglal el az egyébként is kiváló életműben: az álló képformátum már önmagában is a vertikális irányokat hangsúlyozza, ami kiegészül egy erős felülnézetből való ábrázolással, ami végérvényben a horizont hiányát és egyfajta labilitást eredményez. Az egyes részletek, így a nedves járdaszegély, az instabilnak ható bal alsó sarokban látható fatörzs, a fekete ernyők sora és a járókelők iránya mind eltérnek a függőlegestől, így téve egyszerre imbolygóvá és mozgalmassá az alkotást. Ez a fajta csoportfűzési dinamika és az erőltetett pózoktól mentes természetesség tette Szőnyi festészetét minden újszerűsége mellett is örök klasszikussá és szerethetővé.⠀
⠀
Bán Blanka⠀
⠀
🖼: Szőnyi István: Esernyők, 1939
  • ⁣Kezdd nálunk a hétvégét!⠀
⠀
MNG EXTRA - Fókuszban Trianon⠀
 ⠀
2020. október 16. 14:00-20:00⠀
⠀
A programokért kattintsatok a bio-ban lévő linkre! 🔗⠀
⠀
⠀
👉🏻 Az MNG EXTRA – Fókuszban Trianon programra érkező első 25 látogatót ajándékjeggyel várjuk az információs pultnál a Szépművészeti Múzeum Dürer Kora kiállítására.⠀
⠀
#mngextra #nemzetigaleria
  • ⁣Csontváry Kosztka Tivadar élete épp olyan izgalmas, mint az alkotásai: vajon mi kell ahhoz, hogy egy végzett gyógyszerész palettára cserélje a pipettát? Annyi bizonyos, hogy 1880. október 13-án valami végérvényesen megváltozott az akkor még patikus Csontváry életében. A későbbi művész gyakran pingált unalomból krikszkrakszokat, ám amikor aznap a patika vezetője megpillantotta az egyik vénycédula hátuljára rajzolt ökrösszekeret, meglepettségében felkiáltott: „Mit csinál: hisz maga festőnek született!” Csontváry, miközben később tüzetesebben is tanulmányozta művét, hangot hallott, amely azt mondta neki: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél.” Csontváry sorsa ekkor végleg megváltozott – ahogy önéletrajzában fogalmazott, „e perctől fogva a világ legboldogabb embere lett”.⠀
Világító sárgák, lángoló pirosak, fájdalmas rózsaszínek és borzongató kékek: micsoda szín- és árnyalatkavalkád! Nem véletlenül kiáltott fel így Pablo Picasso, amikor élőben megtekintette alkotásait Párizsban: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt a századunknak…!”⠀
⠀
Az est programjaiért kattintsatok a bio-ban található linkre! 🙌🏼
  • ⁣‼️MEGNYITOTT‼️⠀
⠀
Sean Scully: Átutazó – Retrospektív kiállítás⠀
⠀
A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét. Scully az absztrakció legfontosabb kortárs képviselői közé tartozik, akinek művészetét egyszerre jellemzi formai redukció és referenciális gazdagság, geometrikus építkezés és expresszív önkifejezés. Az 1980-as évektől sajátságos képi nyelvet alakított ki, amely látszólag ellentétes minőségek kifinomult szintézisére épül.⠀
⠀
#seanscullypassenger #seanscully #seanscullyátutazó #idoszakikiallitas #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #mng #nationalgallery #hungariannationalgallery