Hu

Did you know?

A large part of the Buda Castle burnt down during World War II. The building, which was in ruins, was later converted to be used as a museum. The Hungarian National Gallery moved here in the 1970s and the first exhibition opened in 1975. The interiors of the Gallery’s building have preserved the architectural design of the 1970s, which at the time was regarded as being at the forefront of modernity. The windows, doors, door handles, tiles and lights almost impeccably evoke the representative state architecture of a bygone era. Thus, the Gallery is not only a museum but the near past living on.

Take the experience home!

#nemzetigaleria

  • ⁣Mészáros László neve sajnos nincs a művészeti köztudatban, pedig tragikus és rövid pályafutása ellenére tartalmas életművet hagyott hátra. 1924-ben ötvös képesítést szerzett és beiratkozott az iparművészeti iskolába, ahol osztálytársai voltak többek között Amerigo Tot és Vilt Tibor is, akivel közös műtermet építettek. Nagy tudásvágy, szorgalom és akarat jellemezte ekkori tevékenységét. 1927-ben abbahagyta az iskolát. Lelkesen dolgozott, és rövid idő alatt ismert szobrásszá vált. Barátságot kötött Derkovits Gyulával és Medgyessy Ferenccel. 1932-ben hároméves római ösztöndíjat kapott, de hazatérve úgy érezte, hogy baloldalisága miatt nem jut megrendelésekhez. Így 1935-ben Bécsen keresztül a Szovjetunióba, majd Kirgíziába költözött. Vele tartott családja, felesége és akkor négyéves kislánya, Mészáros Márta (akit ma híres filmrendezőként ismerhetünk). Kint Mészáros egy művészeti akadémia létrehozásán munkálkodott. 1938. március 19-én azonban váratlanul letartóztatták, és koholt vádak alapján elítélték. Valószínűleg kivégezték vagy egy lágerban halt meg 1945-ben.⠀
Az állandó kiállításunkon látható, 1930-ban készült „Tékozló fiú” fő műnek számít Mészáros végzetes kimenetelű és viszonylag kis számú œuvre-jében. Már a korabeli kritika is elismeréssel szólt róla, Ybl Ervin a Budapesti Szemlében, 1933-ban ír a mű archaikus, mégis életteli megjelenítéséről, és kiemeli a szoborban rejlő monumentális értékeket. „Muzeális becsű” munkának tartja, amelyet a Szépművészeti Múzeum a művésztől azonnal meg is vásárolt modern plasztikai gyűjteménye számára. Archaizáló mozdulatlansága mellett a szobor másik jellegzetessége a felszín alatt vibráló feszültség, amely az expresszív tendenciák hatását mutatja. A bibliai jelenetet a magyar paraszti ábrázolással ötvöző mű Mészáros plasztikai formakeresésének egyik kiérlelt darabja, amely a megbánásról és a megbocsátásról szóló példázatot saját korába átültetve profanizálja.⠀
⠀
Szeifert Judit⠀
⠀
⠀
🖼: Mészáros László ⠀
(Budapest, 1905 – Szovjetunió, 1945)⠀
Tékozló fiú (Parasztfiú), 1930⠀
bronz, 177 × 54 × 45 cm⠀
⠀
📸: Soltész Vince⠀
⠀
#nemzetigaleria
  • ⁣Állandó kiállításunk tematikus egysége az akt szoborkabinet, ahol a múlt század fordulójától az 1920-as évek közepéig készült fehérmárvány szobrokból válogatva mutatunk be néhány jellegzetes aktábrázolás-típust a magyar szobrászat gyűjteményünkben lévő remekei közül. Itt látható a húszas évek közepén faragott allegorikus „Reggel”. Alkotója, Kisfaludi Strobl Zsigmond a budapesti Művészházban 1909-ben rendezett kiállítása után vált elismertté. Pályája a két világháború közötti időszakban teljesedett ki. Megszámlálhatatlan kisbronz, plakett és monumentális alkotás, valamint külföldi utazások és számos hazai és külföldi elismerés jelzik életének ezt a korszakát.⠀
Az első világháború viszontagságait és a Tanácsköztársaság leverését követő időkben a művész nehezen talált újra önmagára. A gondok elől menekülve mintázta női márványszobrait, ezek sorába illeszkedik a „Reggel”. A „magyar Vénusznak” is nevezett mű kis méretű példányát 1924-ben faragta. Miután reprodukciója megjelent a Studio című angol nyelvű lapban, William Randolph Hearst, az Egyesült Államok újságtrösztjének vezetője megrendelte Kisfaluditól a szobor életnagyságú változatát. Ennek másodpéldánya került a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe és tekinthető meg kiállításunkon. A fésülködés közben megragadott zsánerszerű megjelenítés következtében az ünnepélyesen mintázott női akt közvetlen hatást kelt. A napszak allegóriájaként megjelenő ruhátlan nőalakot a leselkedés intimitása, a realista mintázás és a lírai hangvétel teszi bensőségessé.⠀
⠀
Szeifert Judit⠀
⠀
⠀
🖼: Kisfaludi Strobl Zsigmond (Alsórajk, 1884 – Budapest, 1975) ⠀
Reggel / Morning, 1924–1926⠀
fehér márvány, 124 cm ⠀
⠀
📸: Soltész Vince⠀
⠀
#nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • ⁣Ligeti Miklós az Iparművészeti Iskola végeztével Stróbl Alajos mellett dolgozott. Bécsi és müncheni tanulmányok után 1894-ben Párizsba utazott, ahol a Julian Akadémia növendéke lett és festészetet tanult. Rodin munkássága-szemlélete letagadhatatlanul bizonyos mértékű hatást gyakorolt rá, egyes források szerint személyesen is találkozott a francia mesterrel. Rodin hatása leginkább a századforduló körül készített impresszionista jellegű, márványba faragott vagy bronzba öntött aktkompozícióin és portréin érzékelhető. Az intimebb kisplasztikák mellett Ligeti köztéri (épületdíszítő és emlékmű-) szobrászata szintén jelentős.⠀
Kétségtelenül legismertebb műve az „Anonymus”, amely az ún. „királyszobrok” egyike, s a magyar honfoglalás tényét és történetét megörökítő krónika, a Gesta Hungarorum névtelen szerzőjét ábrázolja. A királyszobrok felállításáról I. Ferenc József határozott, nem sokkal Vilmos császár 1897. évi budapesti látogatása után, aki állítólag lekicsinylő megjegyzéssel illette a dísztelen, kopár budapesti köztereket. A királyi leirat részletesen felsorolja a megörökítendő személyiségeket és érdemeiket, illetve anyagi forrásul az udvartartás költségvetését jelöli meg.⠀
A névtelen krónikás megmintázása nem volt könnyű feladat, hiszen se képmás, se leírás nem állt rendelkezésre, amely az arcvonások megformálásánál támpontul szolgálhatott volna. Ezért Ligeti – a szoborbizottság elgondolásával dacolva – nem keresett „tipikus magyar” arcot, hogy annak alapján mintázzon, hanem meghagyta a névtelen krónikaíró körül a névtelenség, az „arctalanság” romantikus misztikusságát.⠀
A budapesti Városligetben 1903-ban felállított bronzszobor állandó kiállításunkon látható kis méretű változatának felületén is a fény-árnyék játék teszi időtlenné, megközelíthetetlenné, már-már túlvilágivá a tudós szerzetes gondolatokba merülő alakját. Az emlékmű felirata így határozza meg az ábrázolt személyét: „ANONYMUS GLORIOSISSIMI BELAE REGIS NOTARIUS”, azaz a „Legdicsőségesebb királynak, Bélának névtelen jegyzője”.⠀
⠀
Szeifert Judit⠀
⠀
⠀
🖼: Ligeti Miklós (Buda, 1871 – Budapest, 1944)⠀
Anonymus, 1903⠀
bronz, 73 × 52 × 56 cm⠀
⠀
📸: Soltész Vince⠀
⠀
⠀
#nemzetigaleria
  • ⁣Ha a Galéria szobrai közül csak egyet lehetne kiválasztani, akkor az biztosan a „Pásztorlányka” lenne. Hiszen ez a plasztika nemcsak gyűjteményünk emblematikus darabja, de nemzeti szobrászatunk kezdetének is jelképe.⠀
Ferenczy István, a 19. század első felének legjelentősebb hazai szobrásza, édesapja rimaszombati műhelyében tanult lakatosnak. 1817-ben aztán felvették a bécsi akadémia érmészeti osztályára. 1818-ban gyalogszerrel ment a klasszicista művészet központjába, Rómába. Antonio Canova műhelyében nem kapott munkát, de a korszak másik nemzetközileg elismert szobrásza, a dán Bertel Thorvaldsen befogadta műhelyébe. Ferenczy római tartózkodásának meghosszabbítását József nádor ösztöndíja tette lehetővé. Egyéni művészi ambíciói nagyon hamar a díszítőszobrászat céhes hagyományain túllépő, az önálló nemzeti szobrászat megteremtésére irányuló hivatástudattal fonódtak össze, így Rómában mindvégig foglalkoztatta a nemzeti tematika, illetve a hazatérés gondolata. 1821. május 26-án írta szüleinek Rómából: „azon márványfigurát pedig szándékom a jövő tavaszra elkészíteni, amely magában foglalja a Kunszt kezdetét vagyis egy pásztorlány, amint a szeretőjének árnyékját a fövenybe békarcolja”. A témát idősebb Plinius fogalmazta meg a „Historia Naturalis”-ban. A leány az első ösztönös művész, érzelmei által vezetve ábrázol, megörökít egy másik személyt, így cselekedete a hagyományok szerint a „szép-művészet” kezdetét jelenti.⠀
Ferenczy pártfogójának, József nádornak ajánlva hazaküldte a művet, amely nagy sikert aratott; versek születtek a művész és munkája dicséretére. Kazinczy Ferenc a szobrot epigrammájában Graphidionnak nevezi, ami „kedves kis Rajzolót” jelent. Ferenczy az antik művészet tanulmányozása során görög és római istennő-ábrázolásokról vette a „Pásztorlányka” pozíciójának, ruházatának, hajviseletének előképét. Ebben a guggoló-térdeplő pózban Aphrodité (Venus) ábrázolása gyakori. Ennek is köszönhető, hogy a szobor klasszikus időtlenséget áraszt.⠀
⠀ ⠀
Szeifert Judit⠀
⠀
⠀
🖼: Ferenczy István (1792–1856)⠀
Pásztorlányka (A szép mesterségek kezdete), 1820–1822⠀
márvány, 57 × 40 × 94 cm⠀
⠀
#ferenczyistván #pásztorlányka #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria
  • ⁣NYITÁSI AKCIÓ A MÚZEUMSHOPBAN⠀
A nyitás utáni első hétben 20% kedvezménnyel lehet megvásárolni minden terméket és könyvet, kivéve a készletkisöprésben szereplőket. Az akció a fizikai boltban és a webshopon is érvényes, más kedvezménnyel össze nem vonható.⠀
⠀
@muzeumshop #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • ‼️ Szombattól újra nyitva vagyunk!! 🎉🤩 Az újranyitás részleteiért és a látogatásra vonatkozó információkért kattintsatok a bio-ban lévő linkre! ❕☝🏼🤓 #nemzetigaleria #magyarnemzetigalera #nationalgallery #hungariannationalgallery #ujranyitas #reopening
  • ⁣Mind tudjuk, hogy mi a szelfi: önfotó, vagyis olyan fénykép, amit készítője önmagáról készít. A brit Oxford szótár szerkesztőbizottsága 2013-ban a selfie-t választotta az év szavának, nem véletlen hát, hogy a magyar nyelvbe is átemeltük a terminust. ⠀
S mi a helyzet Lucien Hervé szelfijével? 1938-ban készült, bár a világ valószínűsíthetően első önfotója még ennél is majd’ száz évvel korábbi: Robert Cornelius amerikai fotográfus készítette 1839-ben, s élete első sikeres fényképe is volt egyben. Az exponálási ideje körülbelül 15 perc lehetett, ami a mai okos telefonok világában már elképzelhetetlen. A kép elkészítéséhez szükséges záridő lerövidülésében kiemelkedő szerepe volt a magyar Petzval Józsefnek: neki köszönhető, hogy az akár félórás expozíciós idők lerövidültek egy percre. A fejlődés nem állt meg, a Lucien Hervé által használt Rolleiflex gép esetében már a másodperc 1/50 része is elegendő volt a kép elkészítéséhez. Ez az idő szinte azonos a ma használt telefonok és fényképezőgépek idejével.⠀
A magyar származású világhírű fotográfus Lucien Hervé (született Elkán László) tizenkilenc évesen költözött Párizsba, ami egy életre meghatározta művészetről alkotott szemléletét. Itt ismerte meg Robert Capát, André Kertészt, Breuer Marcellt, Walter Gropiust, Alvar Aaltót, illetve a XX. századi modern építészet egyik legmeghatározóbb alakját, Le Corbusier-t, akinek mintegy félmillió fényképéből 18 ezer darabot szentelt, tizenhat éven keresztül dokumentálva az épületeit. Hervét 1938-as önarcképének elkészülte után fedezték fel: a képet egy tükörben csinálta, ami merőben újszerű gesztusnak számított a kor fényképészetében. Az arcán játszó fény-árnyék nagyon izgalmas hangulatot ad az alkotásnak: egyszerre intim és merész, ahogy feltárja a néző előtt magát és munkáját is.⠀
⠀
Bán Blanka⠀
⠀
🖼: Lucien Hervé: Önarckép, 1938⠀
⠀
#nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • ⁣Volt egy művész, akinek alkotásait látva Picasso így kiáltott fel: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt a századunknak!” Hogy ki volt ez? A misztikus, koloritgazdag, modern, senkihez sem hasonlítható Csontváry Kosztka Tivadar! De hogyan jutott el a festő a gácsi patikából a festésig, melynek témáit a teljesség igénye nélkül Itáliában, a Közel-Keleten, Dalmáciában, Libanonban igyekezett meglelni? ⠀
A művész maga legalább olyan izgalmas, mint alkotásai: igazi „fehér holló” volt saját korában, mivel nem ivott, nem dohányzott és vegetáriánus volt. Mindez meglehetősen szokatlannak számított bohém kortársai körében. 1880-ban az akkor még patikus Csontváry hangot hallott, mely szerint „ő lesz a világ legnagyobb napút-festője, nagyobb Raffaelnél”. Sorsa ekkor megpecsételődött, ám gyógyszerészi ismereteit sosem dobta el véglegesen: jellegzetesen csillogó „napút-színei” az általa kevert festékeknek köszönhetők. Az elhívatás után a festő bejárta a fél világot, hogy az ember és természet által alkotott legszebb jelenségeket örökítse meg. Pilinszky János gyönyörűen megragadta a művész bensőjének és műveinek lényegét: „Színei élénkek, de valójában belülről izzanak, egy megjelölhetetlen, lokalizálhatatlan fényforrástól […] a lélek erejétől.” Ilyen színeket nem lát meg mindenki, csak az, aki isteni módon lát.⠀
„A taorminai görög színház romjai” című húsz négyzetméteres (!) kép fizikai méretei mellett a szellemi nagyság sem elhanyagolható: Csontváry megfogalmazása szerint egy olyan naplemente várta, melyből tudta, hogy a világ legszínesebb napút-festménye lesz. A siker nem is maradt el: a közönség tombolt a bemutatásakor, olyan erővel hatott rájuk a mű. Hátborzongató belegondolni, hogy a festő 1919-es halála után képeit fuvarosok akarták megvenni, hogy ponyvavászonnak használják őket. Égi szerencse, hogy Gerlóczy Gedeon felvásárolta előlük az egész életművet, és építészi karrierje mellett ötven évét Csontváry elismertetésének és méltó helyre emelésének szentelte.⠀
⠀
Bán Blanka⠀
⠀
🖼: Csontváry Kosztka Tivadar: A taorminai görög színház romjai, 1904–1905⠀
⠀
⠀
#nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery